Elég volt.

Azt hiszem a cím magáért beszél.... csak közölni szeretném mindenkivel aki azt mondja, hogy én egy hülye,buta vesztes vagyok hogy nagyon téved. Én egyáltalán nem vagyok buta. Az életem koránt sem úgy zaajlik mint egy normális 17 évesnek. Az én életemben nagyon sok mindennel meg kellett küzdenem ami sokat kivett belőlem. A testvérem aki belém lát tudja hogy kívülről erősnek látszom de egyébként nagyon érzékeny vagyok és mindent magamra veszek.... Volt egy időszak amikor nagyon megerősödtem, de aztán jöttek az újabb gondok amik lehet hogy valakinek öröm de nekem egyáltalán nem és ezek megviseltek. És most jutottam arra a pontra hogy nem csak megviselnek ki is porítanak de rendesen. A a családomak vélt csoportban én vagyok a legkisebb igaz nálunk a korkülönbségek nem sokak, de akkor is és mondhatnám azt is hogy talán az aki a legrosszabb mindenben. Az az igazság, hogy én ezt tudom, de más az ha te vagy vele tisztábban és más az hogy ha más mondja neked.... mert milyen jogon vág bármit is a fejedhez még akkor is ha a rokonod???? 2 héten belül kétszer kaptam meg hogy buta vagyok.... és kb. nem érek semmit. Azt tudni kell, hogy ha ezt meghallom nálam minden megszűnik és neki esek a másiknak...Mi az, hogy buta vagyok... egyáltalán nem vagyok buta... csak azért azt mondani mert hámunk közül a tanulásban én vagyok a legrosszabb...ez nem igazság.... ha ők kitűnőek lennének én meg 2-es akkor OKÉ, de neeeem. Mindannyian ugyanazon a szinten mozgunk 2-3 tizedes különbséggel... akkor meg miért kell ilyen köcsögnek lenni??? Persze az alkati dolgok miatt is mindig megkapom a magamét hiszen én vagyok a legtestesebb.... nem mondom hogy nem érdekel, mert engem is zavar, de nem rajtam múlik... már százszor ha nem ezerszer mondtam édesanyámnak hogy ezt és ezt szeretném, de mindig feledésbe merül.... de akkor ez most tényleg az én hibám lenne??? És attól sem vagyok vesztes mert még nincs életcélom.... én kérek elnézést hogy 17 évesen nem tudom még mi szeretnék lenni..., de attól még ugyanúgy tanulok és küzdök, hogy legyek valaki....
Mind1 ennyi volt rájöttem, hogy még ha arról is van szó, hogy valakinek nagyon jó a kapcsolata a családjával és a barátaival akkor is csak magára számíthat. Én idáig a számomra legfontosabb személyre támaszkodtam, de ennek most vége... elegem, van nagyon szeretem de akkor se fogom soha elfelejteni amiket a fejemhez vágott főleg úgy hogy ő az aki a legjobban tudja ezek mennyire fájnak. Mostantól tényleg csak én számítok és senki más... nem érdekel kiket bántok meg (őket se érdekelte amikor engem bántottak) és kiket nem leszarok másokat és csak én számítok. Én még fiatal vagyok és gondtalan életet szeretnék olyat amiben csak magamra kell koncentrálnom és arra, hogy boldogan töltsem el az év minden egyes percét. Magabiztossá és önállóvá kell válnom és ez csak úgy lehetséges, hogy nem érdekelnek mások véleményei és bíznom kell magamban. Küzdeni fogok az álmaimért és valamiben hitet is kell találnom mert rájöttem, hogy az életemből nagyon hiányzik, hogy higgyek valakiben/valamiben.
És valahogy át kell teljesen konvertálnom az agyam a pozitív hozzá állásra.... ez nagyon nehéz lesz mert nagyon passzív vagyok... de muszáj.

Sziasztok! 

Először jelentkezek a megújult blogomon :)) Szerintem csini lett büszke vagyok rá bár még egy-két simítást el kell végeznem rajta!

És hát így Szeptember elején mi mással is kezdeném mint a sulival. Hétfőn még tökre vártam, hogy na végre suli, de szerda este már a hideg is kirázott a dologtól. 1. korán kell kelni 2. meg ez már számít. OMG!! Már 11.-es vagyok ezt még mindig nehéz felfognom, a lazsálásnak vége és 110%-ot kell beleadnom az idei és a jövő évbe egyaránt. Majd meglátjuk, hogy mi lesz ebből a 110%-ból az még odébb van, de egy biztos a lazsálásnak vége. Szept. 1.-jével egyébként nem volt semmi baj. 3 új osztálytársat kaptunk, de a várva várt személyt Csodát mégsem. Őszintén nem egy értelmes gyerek kifejezetten az aki a külsejével hódít (nálam elérte a kellő hatást). Nem ellenkeznék ha az osztálytársunk lenne, mert legalább egy helyes srác lenne az osztályunkba. Tudni kell, hogy a mi osztályunk nem bővelkedik fiúkban (5) és emellett nem is néznek ki jól és akkor finoman fogalmaztam. Nem a fiúk miatt kell suliba járni ezt én is tudom, de hát akkor is... mind1 én döntésem csajos suliba mentem :DD Ezen a héten azért már megkezdődött a tanulás ami idáig nem annyira szörnyű. HAJRÁ mindenkinek.

Hétvégén apukámnál voltam... ( az idő folyamán mindenkinek tiszta lesz a kép a családomról és a velük való kapcsolatomról úgyhogy ebbe most nem mennék bele (= )... na apunál voltunk és szombaton elmentünk kirándulni Szilvásváradra. Nem volt rossz. Amikor apunál vagyok akkor mindig tanulom az egyedül létet, mert az ikertesóm mindig beáll a sorba a többiek mögé, de ha nekem nem fűlik hozzá a fogam akkor én nem. Ő ilyen néha szoktunk ezen vitázni, de nem sűrűn.  Általában ha apánál vagyok nálam a passzivitás a nyerő. Hogy miért??? Mert utálok ott lenni és mindig van valami ami felhúz vagy idegesé tesz, de ha nem vagyok velük és próbálok kimaradni mindenből megkímélem magam a hülyeségüktől. Nem feltétlenül apukám idegesít (bár néha ő is), de a többiek igen ami neki köszönhető ezért ezt el kell viselnie. Szerintem ez most nem volt így legalábbis igyekeztem magamból a legjobbat kihozni pedig megint sok minden idegesített, de cipzár volt a számon. Vasárnap otthon maradtunk és szinte egész nap Beugró társasoztunk. Az elején jó volt a közepe felé nem aztán a végén az elment kategória volt. Mondanom sem kell, hogy a játék alatt azért egy kicsit megint elegem lett meg csak úgy röpködtek a fejemben a rosszindulatú gondolatok amiket magamba tartottam.

Lehet az én hibám, mert máshoz vagyok szokva, de egyszerűen megőrjít az a plusz család ami hozzánk "csapódott", hogy érthetőbb legyen... apukám felesége és a 2 gyereke. Na jó a fiú az ritkábban, de ezen a hétvégén ő is a többiek meg... D.-na egyszerűen nem tűnt fel hogy mi nem vagyunk jóba... már vagy kb. 2 hónapja nem beszéltünk és akkor is csak azért mert kért tőlem valamit. Most hétvégén meg jön a hülye gyerekes dumájával tele szlengekkel amiket összevissza használ és azt hiszi ettől menőbb... jah és persze most oda van meg vissza, hogy ő wakeboardozik... ÉS??? Hol érdekel ez engem?? Na persze egész hétvégén tök mind1 mi volt a téma ő erről kezdett el beszélni. Tudtam, hogy ő egy másik világ egy NAGYON másik, de akkor is.... annyira gyerekes amiket csinálom, hogy néha már sírnom kell.... hát mit mondjak nevelés kérdése... de ugye az anya se jobb... na mind1 róla inkább nem is mondok semmit... mert csak felidegesítem magam.

Besiitos :))